Általános Iskola Vörösmart
Iskolánk története
Az iskola korai történetét Baranyai Schneider Júlia, vörösmarti tanárnő jegyezte fel lelkes kutatómunkával feltárt régi okmányok alapján. Az iskola története szorosan összefügg a Református Egyházéval. A gyökerek egészen a XVI. századig nyúlnak vissza.
1576. augusztus 16- és 17-én volt a hercegszöllősi zsinat, melyen megalakították a baranyai református egyházat, s meghatározták a rendszeres oktatás ügyét, és azt, hogy minden teológusnak, mielőtt papi hivatása gyakorlásába kezdene 2-3 évig rektori minőségben tanítania kell a falusi alsófokú iskolákban. 300 évig pályavégzett teológusok, ún. akadémikus rektorok tanították Baranya lakosságát. A debreceni kollégiumból érkezett, művelt emberek voltak. Volt főiskolai, gimnáziumi oktatás egészen a török időkig, utána már csak 6 osztályos elemiként működött.
Az első, tanítóképzőt végzett, állami tanító „mester”, Apostol János, az egykori 48-as honvéd, Jókai barátja volt, aki 1865-ben került ide. Vejével, Danóczy Balázzsal egész életüket tanítóként Vörösmarton töltötték.
1949-ben Horvátország egyetlen magyar középiskolája. Algimnázium jellegű 8 osztályos iskola, mely a falu közepére, a volt vendéglőbe kerül a szurdokból. Tanulói Kopácsról, Laskóról, Karancsról, Csúzáról, Hercegszőlősről, Sepséről, a bellyei uradalom pusztáiról és Kiskőszegről érkeznek Vörösmartra.
1952-től 8 osztályos általános iskola lett. Az iskola mai épülete 1973-ban épült.
Részletesebben…