Helységek
Hercegszöllős
Hercegszöllős az ókorban keletkezett, a kor egyik fontos útvonalának stratégiai jelentőségű pontján. Gazdag archeológiai leletek tanúsága szerint a római kolónia volt itt, amelyet Donatiumnak hívtak. A Drávaszög egyik legrégebbi települése, írásban a helység nevét 1687-ben említik, tehát a bellyei uradalom megalakulása előtt, ami arra enged következtetni, hogy a falu a Herczegh család tulajdona volt. A török uralom idején városi rangra emelték.
Bővebben...Karancs
Karancs az egyetlen település a mai Hercegszöllősi járás területén, amely az egykori dárdai uradalom része volt. A többi falukhoz hasonlóan a község területeinek nagy része, mintegy harmada szőlő és erdő volt. A gazdák kiváló borokat termeltek. A királyi posta útvonala áthaladt a községen. A faluban hét iparos működött (cipészek, szabók, kádárok és esztergályos) és egy kereskedő. Mivel a falunak gazdag legelői voltak jelentős állatállományt tartottak, ezeket vásárokon adták el.
Bővebben...Vörösmart
Krisztus előtt Vörösmart területe limes menti római kolónia volt, akkori neve Ad Novas. A Várhegy nevű falu menti határrészben 24 szögű castellum maradványait tárták fel a 18. században. 1246-ban neve Verusmorth néven szerepel. Középkori urai a Gara család tagjai voltak. Az 1500. év előtt Vörösmart Geréb Péter, Corvin Mátyás rokonának tulajdona volt, és a környék gazdasági központjának számított. 1719 táján német, majd néhány évtizeddel később magyar katolikusok érkeztek a faluba, addig lakosai magyar reformátusok voltak. A 18. század közepén került a község a bellyei uradalom tulajdonába. A 18. sz. végén 21 mesterember élt a faluban, de a lakosság többsége gazdálkodott. Gazdálkodói bort, gyümölcsöt termeltek és halászattal foglalkoztak.
Csúza
Csúza az Árpád-házi királyok idején jött létre. Az első írott emlék 1252-ből származik, mely szerint IV. Béla Nána ispánnak ajándékozza ezt a területet. Neve Chuza, és a bodrogi uradalomhoz tartozott. A horvát elnevezés csak hangzásában hasonló, de jelentése nem áll kapcsolatban a falu magyar nevével.
A XV.sz.-ban a siklósi uradalomhoz tartozik, a XVI.sz.-ban a falu ura Perényi Péter.
A török hódoltság idején a mohácsi szandzsáknak fizet adót.
Sepse
Sepse különösen szép fekvésű falu, szőlőültetvényekkel körülvett völgykatlanban helyezkedik el. A község nyugati végén három gyönyörű völgy kezdődik. Már a török időkben is lakott volt. Dombos-völgyes területe a bellyei uradalom idején is szőlővel volt betelepítve, amely kiváló, jól értékesíthető borokat adott. Különösen fehér borairól volt híres. A boron kívül cseresznyét és szilvát termeltek, amelyet leginkább Eszékre szállítottak, de sikerrel foglalkoztak kertészettel is.
Kő
A bellyei uradalom idején kiterjedt erdejei és szőlőskertjei voltak, amelyek kis híján lefedték a gyéren lakott község területének felét. Lakossága szőlészettel foglalkozott, és bor és gyümölcs értékesítésből élt. 1766-ban a falu lakossága református vallású volt.
Puszták - munkás települések
Keselyűst (Mirkovac) mint majort 1850 körül telepítette be a bellyei uradalom. Almás-puszta és Tapolca egyesítésével 1860 táján jött létre Katalin-puszta major (Sokolovac). Jeszeföld (Jasenovac) és Katalin-puszta kihalóban vannak, a 2001-es népszámlálási adatok szerint Jeszeföldnek 95, Katalin-pusztának pedig 55 lakosa volt, mára ennek mintegy 15%-a maradt ott, a többi lakos a járás más helységeibe vagy városba költözött.
Keselyűsnek 135 lakosa van, akik javarészt a Belje Rt. munkásai. A cég egyik részlege a puszta közepén székel.