Municipality Kneževi Vinogradi Forum

Mustméz

Semmi közöm a főzéshez és így a receptekhez sem, de gyerekkori emlékem a mustméz, melyet általában télre készítettek szüretkor és azokban a "nincstelen" időkben a gyerekek számára csoki- valamint cukorka pótló is volt. Talán a török időkből maradt ránk és gondolom az itt élő sokácoknál is ismert. Úgy készült, hogy szüretkor a taposókádról frissen lecsurgó mustból egy-két fertályra valót kivettek az asszonyok és lekvárfőző rézüstbe öntve, lassú tűzön forralni kezdték. Amikor a must sűrűsödni kezdett, felszeletelt birsalmát vagy kockákra vágott sütőtököt tettek bele. (Úgy emlékszem, hogy mészben áztatták, hogy ne essen szét). Addig főzték, amíg méz sűrűségűvé nem vált. Ezután cserépfazekakba töltötték és kis időre kemencébe tették, hogy a teteje megbőrösödjön. Mustos töknek is nevezték és a legfinomabb téli csemegének számított. Kenyérrel mártogatva ették. Különösen asszonyok és gyerekek kedvence volt.
Miért nem állítja ezt ma is valaki elő? Szerintem a "Baranyi borutak" csemegéje is lehetne, szép cserépedényes (köcsögös) kivitelben. A pontos receptet Sepsén még sokan ismerik.
 
                                   

Med od mošta

Nemam nikakve veze sa kulinarstvom i tako ni sa receptima, ali iz djetinstva mi se duboko urezala uspomena na „medeni mošt”. Neka mi se izvini, ako neznam pravi prijevod. Obično su to za vrijeme berbe pripravili iz mošta i za vrijeme zime, u vrijeme nedostašica bila je prava nadoknada čokolade i bonbona za djecu. Vjerojatrno su nam to još Turci donijeli, i mislim, da baranjski Šokci znaju za to. Pravljeno je tako, da za vrijeme berbe, od mošta koji je curio iz kade,  žene vadile po 1-2 fertalja (ca.54 L) i u bakrenim loncima kuvale na omjerenoj vatri, dok se mošt nije zgusnio. Tada su stavljeni komadići gunje ili bundeve u zgusnuti mošt. ( Kako se sječam, gunje i bundeve su stavljali prije toga u kreč, da se ne raskuha). Kuvali sve dok se mošt nije zgusnio kao med.
Tada su prelijevali u glinene posude i za jedno vrijeme stavljali u peć, da se na površini stvori kora. Zvali su to kao moštana bundeva i bila je jedna od najomiljnijih zimskih zakusaka. Jelo se sa kruhom umočenim u medeni mošt i bilo je to kao prava poslastica ženama i djeci.
Zašto danas ne proizvodi to nitko? Za „Baranjsku vinsku cestu” na pr. bila bi to prava poslastica i obogačenje, spakovan u ukusnu grnčarijsku posudu. Recept ovog specijaliteta znaju sigurno još mnogi u Kotlini.

Last edited by csicsögő (20-01-2008 00:36:48)